Az E.G.E. sorban tizenharmadik, 2019-ben pedig az első nyitóeseményén vagyunk túl, amely február legelején került megszervezésre, főként azért, hogy idegenbe szakadt önkéntes szakácsunkat, Fosztó Alexet (Sanyikát) megörvendeztessük egy spontán örömfőzéssel. Rövid, intenzív keresgélés és egy fájó visszautasítás után végül a rugonfalvi Kúria panzió tulajdonosai, László Csaba és Lujza jelezték, hogy szívesen látnak minket vendégül, nekik ezúton is köszönjük, hogy ott lehettünk.

Minden eddiginél több, szám szerint nyolc önkéntes szakács döntött úgy, hogy ránk szánja a hétvégéjét, köztük olyanok is, mint Lozsardi Zoli, aki először, de reméljük nem utoljára jött E.G.E. rendezvényre főzni.
A menüt igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a négylábúak (nevesítve: disznó, marha) kevésbé használt és felhasznált részei kerüljenek tányérra: disznófül (akárcsak két éve), töltött sertésláb, marhaborda. Örömmel láttuk, hogy mennyit változott a jelenlevők nyitottsága az új, megosztó ételek irányába: a nagy adagok ellenére is csak kevés érintetlen tányér került elmosogatásra, pedig őszintén mondhatom, hogy a hideg disznófül saláta nem olyasmi, amit sokszor rendelnek felénk étteremben.

Üdvözlőfalat:
A délutánt, mintegy bemelegítőként kétféle krémmel és hozzá tartozó roppanós alappal kezdtük, tepertőkrém és hummusz került az asztalra, amit zöldségchipsszel, illetve pirított lepénykenyérrel lehetett mártani, hogy senki ne maradjon éhes, amíg a tisztelt gyülekezet teljes számban megérkezik.  Mellé a Teomo borkereskedés képviseletében Ágoston Tamás kínált többféle szászlekencei fehérbort kóstolásra.

Hideg előétel:
Zene füleiknek: sertésfül-carpaccio, fafülgomba saláta. Ugye milyen jól hangzik? Az előfőzött, fűszerezett, levákumozott fülroládokat helyben vágtuk milliméter vastag szeletekre, majd terítettük kis átfedéssel a tányérra. Erre az alapra került a fafülgomba-wakame alga saláta, amelynek klasszikus japán dresszingje szójaszószból, rizsecetből, mirinből, erjesztett chiliszószból, szezámmagolajból és pirított szezámmagból állt össze. A tányért Zoli bácsi (avagy Salátás Zoli bácsi) mikrozöldségei diszítették, amit ezúton is köszönönk, és reménykedünk, hogy egyszer mint termelő majd személyesen is részt vesz egy eseményünkön.

Meleg előétel:Csak azért neveztük meleg előételnek, hogy ne két főételt adjunk: töltött sertéslábat rántottunk ki panko morzsában, amelyhet háromszor sült (“ideális” hasábburgonya technológiával készült) krumplival, illetve zöldalmás édeskömény salátával és srirachás majonézzel tálaltunk. A fogás főeleme nyilván a töltött láb, ahol a panko morzsa roppanós kérge alatt megbújik a kicsontolt láb kocsonyás-kollagénes állaga, és a ruganyosra készített hústöltelék, lehetőséget adva, hogy a három textúrát egy harapással érzékeljük. A hasábburgonya (ami nem szalmakrumpli, mivel az egyik kb. 1-1,5cm vastag hasábokat, a másik pedig max. 4 mm vastag szálakat fed) első próbálkozásként ezzel a krumplival sem volt rossz, de tudjuk, hogy a minőségén megfelelő krumpliféle felkutatásával sokat tudunk még javítani. A krumplit előbb hasábokra vágva blansíroztuk (előfőztük), majd kb. 140 fokos olajban elősütöttük és csak közvetlenül tálalás előtt dobtuk be kb. 180 fokos olajba, hogy  a külső réteg megkapja roppanós állagát.

Leves:
Borscs, avagy orosz csorba. A tajgán sikoltó sarki szél erejét kivédendő eszik az oroszok ezt a levest, klasszikus téli étel, amelyhez előbb erős húsleves alapot főzünk, sok céklával, amit bátrabbak előbb sóban megsütnek, majd leszűrjük, újraforraljuk és beledobjuk a ress állagúra párolt káposztát, zellert, murkot, petrezselymet, illetve a húsbetétet, ami lehet akár a csontról lecsipegetett marhahúr, akár, mint esetünkben valamilyen füstölt kolbász vagy csülök. Céklalével és pezsgőecettel savanyítjuk, nem a moldvai vidékeken használatos “bors”-al (vagyis kukorica ciberével). Mi a klasszikus recepthez képest kevesebb céklát és marhahús helyett fütölt szarvaskolbászt használtunk.

Főétel:Konfitált marhaborda, polentakrém, marinált gyömbér és jégcsapretek. A 16 órán keresztül konfitált borda teljesen omlóssá vált, a kötőszövetek (ú.n. cupák) fellazultak és lehetővé tették, hogy a bordát akár kés nélkül is lehessen fogyasztani.  A köretként mellé tálalt polentakrém néhány vendéget megtévesztett, aki azt hitte, hogy krumplipürét eszik – pedig ez bizony a mi jó öreg puliszkalisztünk volt sok-sok tejszínnel megfőzve. A technológia eltér a nálunk használt puliszkakészítési eljárástól, az olasz módszer rizottószerűen hagyja kiázni a keményítőt és szinte folyékony állagot ad az ételnek, ellentétben a nálunk megszokott “harapható” puliszkákkal. A tányért rizsborban és rizsecetben marinált gyömbérrel ill. jégcsapretekkel frissítettük, de még így is volt, aki fél borda után feladta a harcot, győzött a hús. A főétel mellé a vállalkozóbb kedvűek megkóstolhatták Lukácsi Csaba (Lukáchili manufaktúra) által felajánlott mangós-ananászos chiliszószt, amely felettébb jól talált a zsíros bordához. Keressétek őt bátran, csak ajánlani tudjuk.

Desszert:Vass Róbert főszakács által egyszerűen csak “almástészta” néven aposztrofált pohárdesszert, ami a klasszikus almástészta elemeiből áll össze, kis újraértelmezéssel: a zsírral készült linzertészta töretre előbb karamellizált almát, majd vaníliás angolkrémet, majd megint almát, majd egy réteg linzermorzsát, végül pedig citrusos mascarpone krémet rétegezünk, a poharat végül lefedjük (az almástésztára rásült porcukrol szimbolizálandó) karamell lappal.

Az időzítésből adódóan sok kisgyerekes vendég vett részt az eseményen, öröm volt látni, ahogy már az egészen kis babák is jó étvággyal ettek egy-egy tányérból, reméljük ők már úgy nőnek fel, hogy nem félnek dolgokat kipróbálni.
Köszönjük a nyolc önkéntes szakács, Adi, Alex, Gabi, Cosmin, Norbi, Paul, Zoli és természetesen Róbert befektetett munkáját, a Kúria panzió tulajdonosainak vendégszeretetét, Szaszának pedig a képeket. Külön köszönjük a vendégek rendületlen bizalmát, ahogy különösebb részletek ismerete nélkül gond nélkül utaznak értünk akár öt-hat órát is, csak hogy az estén részt vehessenek. Májusban veletek nem ugyanitt. Valószínüleg báránnyal folytatjuk, ha találunk egy szép helyszínt hozzá.  Amennyiben Te kedves olvasó tudnál ajánlani olyan helyet, aki hajlandó május folyamán befogadni 45-50 embert, egy estére, jelképes bérleti díj ellenében , írj egy üzenetet nekünk.